A belső női nemi szervek

 
 
 
1. Petefészek (ovarium)
    a) jellemzője:
        mandula alakú és nagyságú

 

 

 

 

 
    b) elhelyezkedése
       

-

a nagy és a kismedence határán
       

-

a közös csípőverőér szögletébe

 

 

 

 

 

       

-

a széles méhszalag hátsó lemezéhez rögzül
       

-

felszínét hashártya nem borítja (hashártyán kívüli szerv)
 
    c) szövettani felosztása
       

-

kéregállomány

 

 

 

 

 

         

*

felépítését az egyén életkora határozza meg
         

*

elsődleges tüszők
            (primer folliculus)
         

 

éretlen petesejtből (ovum) és az azt körülvevő granulosa sejtekből áll

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a magzati életben 3-400 ezer keletkezik belőle

         

*

érő tüsző
            (secunder folliculus)
         

 

pubertas (11-12 éves kor) körül a folliculus stimuláló (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) hatására megindul az elsődleges folliculus átalakulása

 

 

 

 

 

 

 

         

 

havonta egy elsődleges tüsző átalakulása indul meg
         

 

a granulosa sejtek osztódnak és több rétegben veszik körül a petesejtet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

benne megindul a tüszőhormonok (ösztrogének) képzése ez felelős a méh nyálkahártya ciklikus változásáért és meggátolja a többi tüsző érésének megindulását   fogamzásgátlás

         

*

érett tüsző
            (tertiaer folliculus seu Graaf-tüsző)
         

 

a tüsző növekedése folytatódik

 

 

 

 

 

 

 

         

 

a granulosa sejtek nagy része elfolyósodik üreg (cavum folliculi) alakul ki, amelyet folyadék (liquor folliculi) tölt ki

 

 

 

 

 

 

 

         

 

kötőszövetből álló tüszőtok alakul ki

 

 

 

 

 

 

 

         

 

a tüszőtokon a granulosa sejtek egy kis kiemelkedést (tüsződomb) hoznak létre, amelyen a petesejt található, az őt körülvevő sejteket corona radiatának nevezzük
         

 

a Graaf-tüsző folyamatosan termeli a tüszőhormonokat
         

 

a tüszőben a liquor folliculi egyre szaporodik növekszik a kéreg felszínéből kidomborodik megrepeszti a tokot a kiáramló liquor folliculi magával sodorja a petesejtet

 

 

 

 

 

 

a tüszőrepedés a ciklus 14-16. napján következik be (a testhőmérséklet emelkedik, enyhe puffadásérzés)

 

 

 

 

 

*

az érett petesejt 150-200 μm átmérőjű

         

*

vérzéses test
            (corpus haemorrhagicum)
         

 

a megrepedt Graaf-tüsző helyén jön létre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1-2 napig marad meg

         

*

sárga test
            (corpus luteum)
         

 

a vérzéses testből, hormonális hatásra alakul ki a tüszőtok sejtjeinek elszaporodásával és felpuffadásával
         

 

a folyamat közben sárga színű festékszemcsék (luteinszemcsék) halmozódnak fel benne sárgatest hormont (progeszteront) termelnek a méh nyálkahártyájára hat

 

 

 

 

 

 

 

         

 

amennyiben nem következik be megtermékenyítés, tíz napig marad fenn, majd elsorvad

 

 

 

 

 

 

megtermékenyítés esetén megmarad, s az általa termelt hormon nagy szerepet játszik a terhesség megtartásában

         

*

fehértest
            (corpus albicans)
         

 

az elsorvadt sárgatest helyén keletkezik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

hegszövet alkotja

       

-

velőállomány
          tágult erek és kötőszövet alkotja
 
 
 
2. Petevezeték (régen méhkürtnek nevezték)
    (tuba uterina)
    a) jellemzője:
       

-

páros szerv
       

-

ceruza vékonyságú
       

-

nyálkahártyával bélelt, szűk lumenű, izmos falú cső

 

 

 

 

 

       

-

lateralis vége tölcsérszerűen kiszélesedve szabadon nyílik a hasüregbe
       

-

szélén kesztyűujjszerű nyúlványok (fimbriák) találhatók
       

-

medialis vége a méh üregébe nyílik
 
    b) működése:
       

-

a tertiaer folliculus vagy Graaf-tüsző megrepedése előtt a tölcsérszerű vég odahajlik a kilökődő petesejtet a fimbriák a petevezetékbe hajtják
       

-

a petevezeték simaizomzatának mozgása és nyálkahártyájának csillói a méh felé hajtják a petesejtet
          í  î
         

megtermé-kenyítés

(12-36 órán belül)
nincs
megtermé-
kenyítés

         

ê

         

osztódás

         

ê

ê

          több sejtes állapotban a méh üregébe jut a fagocyták a petesejtet lebontják
 

 
 
3. Méh (uterus)
    a) jellemzője:
        körte alakú és nagyságú (7-8 cm) páratlan szerv

 

 

 

 

 
    b) részei:
       

-

a méhfenék (fundus uteri)
       

-

a méhtest (corpus uteri)
       

-

a méh üreg (cavum uteri)

 

 

 

       

-

a méh nyak (collum uteri seu cervix uteri)
       

-

nyakcsatorna (canalis cervicalis)
       

-

külső méhszáj
       

-

belső méhszáj
 
    c) helyzete:
       

-

a kismedencében, a hólyag mögött és a végbél előtt található
       

-

nem teljesen függőleges
       

-

a hüvely tengelyéhez viszonyítva a méhnyak tengelye előredőlt (anteversio)

 

 

 

 

 

       

-

a test a méhnyak tengelyéhez viszonyítva pedig előrehajlott (anteflexio)
 
    d) a méh hashártya viszonyai:
       

-

a hashártya zsigeri lemeze a végbél felső-középső harmadának határáról áthajlik a méhre

       

-

a végbél és a méh között a hashártya egy mélyedést hoz létre (Douglas-üreg), amely a kismedence legmélyebb pontja
       

-

a hashártya teljesen beborítja a méhet és annak külső falát (perimetrium) alkotja
       

-

a petevezetéket is beborítja, és annak két oldaláról lelógva hozza létre a széles méhszalagot (ligamentum latum uteri)

       

-

a széles méhszalag két lemeze között kötőszövet és gazdag vénás hálózat található (parametrium)
       

-

a méhről a hashártya a hólyagra hajlik át
       

-

a hólyagról áthajló hashártya a hasfal fali rétegét képezi
 
    e) a méh szöveti felépítése:
       

-

külső réteg
          (perimetrium):
         

*

a méh falának külső rétege
         

*

a hashártya zsigeri lemeze alkotja

 

 

 

 

 

*

szorosan tapad a myometriumhoz

 

 

 

 

 

       

-

izomréteg
          (myometrium):
         

*

bonyolult lefutású simaizom alkotja
         

*

terhesség alatt hormonális hatásra a tömege többszörösére nő

 

 

 

 

 

*

a tömegnövekedés ellenére elvékonyodik

       

-

nyálkahártya rétege
          (endometrium)
         

*

vastagsága a ciklustól függően ~0-8 mm között változik
         

*

szövettanilag hámrétegből és kötőszövetes rétegből (stroma) áll

 

 

 

 

 

*

a kötőszövetes réteg ereket és mirigyeket tartalmaz

 

 

 

 

 

*

működés szempontjából a nyálkahártya funkcionális és bazális rétegre osztható

 

 

 

 

 

*

a funkcionális réteget hámréteg és a kötőszövetes réteg nagyobb része alkotja

 

 

 

 

 

*

a bazális réteg a kötőszövetes rész alsó része alkotja, amely a menstruáció során fontos szerepet tölt be (ebből képződik újra)

    e) a méh nyálkahártya ciklikus változásai:
       

-

regenerációs fázis:
         

*

időtartama:
              2-3 nap
         

*

a petefészekben lezajlódó folyamat:
              kialakul a másodlagos tüsző
         

*

a méh nyálkahártya vastagságának változása:
              ~0 1 mm
         

*

a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat:
              a bazális réteg mirigycsonkjainak hámsejtjei osztódnak és a felszín behámosodik
         

*

az ösztrogén hatás:
              a
         

*

a progeszteronszint változása:

 

 

 

 

 

 

 

a

       

-

proliferációs fázis:
         

*

időtartama:
              kb. 10 nap
         

*

a petefészekben lezajlódó folyamat:
              kialakul a harmadlagos tüsző és a fázis végén megtörténik a tüszőrepedés
         

*

a méh nyálkahártya vastagságának változása:
              1 5 mm
         

*

a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat:
              a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, a kötőszövetben erek és mirigyek épülnek ki
         

*

az ösztrogén hatás:
              a
         

*

a progeszteronszint változása:

 

 

 

 

 

 

 

a

       

-

szekreciós fázis:
         

*

időtartama:
              kb. 10 nap
         

*

a petefészekben lezajlódó folyamat:
              a megrepedt Graaf-tüsző helyén 1-2 napig fennmaradó vérzéses test jön létre, amely átalakul sárgatestté és kb. 10 napig marad fenn
         

*

a méh nyálkahártya vastagságának változása:
              5 8 mm
         

*

a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat:
              a nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek, amely a nyálkahártyát átitatja, fellazítja, s alkalmassá válik az esetleg megtermékenyített petesejt befogadására
         

*

az ösztrogén hatás:
              a
         

*

a progeszteronszint változása:

 

 

 

 

 

 

 

a

       

-

deszkvamációs fázis:
         

*

időtartama:
              1-7 nap (általában 3-5 nap)
         

*

a petefészekben lezajlódó folyamat:
              a meglevő sárgatest elsorvad és átalakul fehértestté, amely kb. 3 napig marad fenn
         

*

a méh nyálkahártya vastagságának változása:
              1 5 mm
         

*

a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat:
              a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, a kötőszövetben erek és mirigyek épülnek ki
         

*

az ösztrogén hatás:
              a
         

*

a progeszteronszint változása:

 

 

 

 

 

 

 

a

 
 
 
 
4. Hüvely (vagina)
   

-

kb. 10 cm hosszú
   

-

felső végével a méhnyak közepéhez rögzül
     

*

a méhnyak hüvely fölötti része a portio supravaginalis uteri
     

*

a méhnyak hüvelyen belüli része a portio vaginalis uteri
     

*

hüvely elülső fala és a méhnyak között található az elülső hüvelyboltozat
     

*

hüvely hátsó fala és a méhnyak között található a hátsó hüvelyboltozat
   

-

falát nyálkahártya és simaizomzat alkotja
   

-

gazdagon erezett és sok érzőideg-végződést tartalmaz
   

-

bemeneténél változatos alakú, nyálkahártyából álló redő, szűzhártya (hymen) található első közösüléskor átszakad