A gerinc felépítése

1.

A gerinc alkotórészei:

 

a)

csigolya (vertebra):

    - csigolya test (corpus vertebrae)
     

*

elöl helyezkedik el
     

*

felülről lefelé fokozatosan nagyobbodik és magasodik

     

*

az egymás felé tekintő lapos felszínüket üvegporc fedi

     

*

hátra felé függőleges vályút képez
 
    - csigolya ív (arcus vertebrae):
      a test által alkotott vályú két széléről ered
 
    - csigolya lyuk (foramen vertebrale):
      a test ésa csigolyaív zárja közre

    - gerinccsatorna (canalis vertebralis):
     

*

az egymás alatt fekvő csigolyalyukak alkotják
     

*

benne fut a gerincvelő
 
    - tövisnyúlvány (processus spinosus):
      középen hártrafelé és többségében lefelé irányuló páratlan nyúlvány
 
    - harántnyúlvány (processus transversus):
      oldalt kissé hártrafelé irányuló páros nyúlvány
 
    - ízületi nyúlvány (processus articularis)
      csigolyánként négy található a szomszédos csigolyák ízesülésére
 
 
 
  b) porckorong (discus intervertebralis):
 
     

 
    - anulus fibrosus
      kemény porcos kötőszövetes rész
 
     

 
    - nucleus pulposus
      puha rész
     

 
 
 
  c) ízületi szalagok:
    a csigolyákat összeköti és rögzíti
   

     
 
 
 
2. A gerincszakaszok jellemzése:
  a) nyaki szakasz
   

    - hét nyakcsigolya (vertebra cervicalis) alkotja
     
 
    - a csigolyák teste kicsiny, téglatest alakú
    - haránt nyúlvány két gumóban végződik, bennük a gerincverőér (arteria vertebralis) fut
     

    - a csigolyalyuk tág, háromszög alakú
    - tövisnyúlványuk villaszerűen elágazik
    - az első csigolya (atlas):
     

*

talp szerű ízületi felszín található, amellyel a koponya nyakszirtcsontjához kapcsolódik
     

     

*

teste nincs, elülső és hátsó ívből áll,
     

*

az első íven ízületi felszín található a fognyúlvány befekvésére
     

*

a tövisnyúlvány hiányzik
       
    -

a második csigolya (axis)

     

     

*

a csigolyák teste kicsiny, tégla alakú, rajta felfelé tekintő fogszerű nyúlvány (dens axis) található rajta
     

       
     

       
     

*

a tövisnyúlvány nagyon kicsiny
       
     

       
    -

a nyakcsigolyák előre domború ívet alkotnak

 
  b) háti szakasz:
     

    - tizenkét hátcsigolya (vertebra thoracica) építi fel
    - a csigolyatest nagyobb
     

    - a csigolyalyuk szűkebb
    - a harántnyúlvány hátra és oldalra irányul (bordák kapcsolódnak hozzájuk)
     

    - a tövisnyúlvány hátra és lefelé mutat
     

    - az egymás alatt levő tövisnyúlványok tetőcserépszerűen fedik egymást
     

    - a csigolyák hátra domború ívet hoznak létre
 
  c) ágyéki szakasz
   

    - öt ágyéki csigolya (vertebra lumbalis) alkotja
    - a csigolya test nagy, bab alakú
     

    - a csigolya lyuk szűkebb
    - a harántnyúlványok bordacsökevények
     

    - a tövisnyúlványok bárdszerűen hátrafelé mutatnak
     

    - a csigolyák előre domború ívet alkotnak
 
  d) keresztcsonti szakasz
   

    - öt keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis) összecsontosodása hozza létre (=keresztcsont [os sacrum])
    - ásó alakú csont,
     

    - felső része enyhén a medencébe emelkedik (promontorium)
     

    - oldalsó részén fül szerű ízületi felszín (facies sacroiliaca) található -» csípőcsonttal ízesül
     

    - hátsó felszínén az összecsontosodott tövisnyúlványok tarajszerű kiemelkedést (crista sacroiliaca) képeznek
     

     

    - a farokcsonti szakasszal együtt hátra domborúak
 
  e) farki szakasz
   

    - a három-öt farokcsonti csigolya (vertebra coccygis) összecsontosodásából jön létre
    - az összecsontosodás miatt nem különíthetők el
     

    - az összecsontosodás miatt nem különíthetők el
     

    - a keresztcsonti szakasszal együtt hátra domború szakaszt hoz létre
     

 
 
 
3. A gerinc mozgásai:
  - előre-hátra hajlítás
   

  - oldalirányú hajlítás
   

  - hossztengely körüli forgó mozgás
   

  - rugómozgás -» agy védelme
 
 
 
 
 
 
készítette: Fodor